csibemesék

2020.máj.22.
Írta: kunzsuzsi 3 komment

Tindertojás: ezerarcú szexjátszmáink.

Ha vannak kimeríthetetlen témák, a tinderen kívül persze, akkor a szex biztos előkelő helyet kapna a listán. Nyilván sokan azt vallják, hogy ezt jobb csinálni, mint beszélni róla, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nyílt kommunikáció nélkül az egész semmit sem ér. Már csak azért sem, mert…

Tovább

Jól (l)enni: Az evészavar nem az akarat, hanem az elme játéka

Bár sokan megpróbálnak úgy tenni, mintha az étkezési és testképzavarok nem lennének valódi problémák, a szakemberek és a kutatók is ezzel ellentétes véleményeknek, illetve eredményeknek adnak hangot. Az csak egy dolog, hogy az étkezési zavarokról évtizedek óta úgy beszélünk, mint pszichiátriai…

Tovább

Hát, amúgy... kit érdekel több tízezer gyerek?

Hatosztályos gimibe jártam. Nem valami elit versenyistálóba, de azért azok, akik tudtak és akartak tanulni, azokat hagyták és támogatták az intézményben. Épp ezért egy barátnőmmel lehetőségünk volt már tizedikesként előrehozott érettségit tenni olaszból. Emlékszem, rettentő para volt részt veni…

Tovább

Nem kérlek, hanem légyszi. - Ma van az autizmus világnapja

Tartozom egy vallomással: imádok tanulni. Falni az új dolgokat, könyveket olvasni, megtudni olyan információkat a világról, amik addig ismeretlenek voltak számomra. De minden friss ismeret közül a legjobban az emberi sorsok, történetek, tulajdonságok, vélemények és életek érdekelnek. Az, hogy kiben…

Tovább

Első randi: lépcsőház.

Sietek, ahogy mindig, rohannom kell. Nem késhetek el - ezt mondogatom magamnak és már szaladok is a fürdőbe, a lábamra már félig felhúzott harisnyában. Megakad a küszöb szélében, felszalad a szem. Bőgni tudnék, ordítani. Fogat mosok, közben egy másik harisnya után kutatok a szekrényben. Találok…

Tovább

Archív: Zárójelentés.

Ugyanazon a folyosón ülök, ahol június eleje óta majdnem minden egyes nap. Ugyanott várakozom, ugyanúgy keresztbe tett lábbal. Folynak a könnyek az arcomon a boldogsággal kevert félelem hatására. Öt hónapot töltöttem itt, öt hónapig a negyedik emelet az életem meghatározó része volt. Ágyam volt az…

Tovább

Hát, amúgy... legalább van miért utálnunk egymást.

A csapból is koronavírus folyik. Megnyitom a facebook-ot, az instagram-ot vagy felmegyek bármelyik hírportálra (a Mandínertől kezdve az Indexen át a HVG-ig), mindenhol koronariogatás megy. Arról, hogy ez mennyire jogos vagy adott esetben felesleges, szerintem kár vitatkozni, meg arról is, hogy miért…

Tovább

Bipolka: Amit a kémai elvesz

Nehéz volt újra nekiülni, és arról írni, ami az elmúlt időszakban a leginkább foglalkoztat, főleg azért, mert bár tudom, hogy szükséges és fontos beszélni róla, húsbavágóan fájdalmas megjegyzések kísérték a korábbi bejegyzésemet. Aztán eltelt pár hét és arra jutottam, hogy csak azért kussolni, mert…

Tovább

Hát, amúgy... csak legyen értelme!

Soha nem szerettem olvasni, legalábbis az iskolai kötelezőket és a klasszikus alapműveket. Persze a Harry Pottert én is elolvastam (kötetenént 1-2 nap alatt), de ezt a sorozatot leszámítva, egészen a tinikorom végéig cikinek gondoltam az olvasást. Aztán valami megváltozott és a huszas éveim elején…

Tovább

Hát, amúgy... a testem a boldogságom.

A testünk, mint fantasztikus eszköz, egész életünkben rendelkezésre áll, hogy csodálatos dolgokat valósíthassunk meg vele és általa. Ilyen lehet például az, amikor elindulunk egy sporteseményen, alkotunk valamit a saját erőforrásainkkal, építünk (kézzelfoghatót vagy kézzelfoghatatlant), de ide…

Tovább
süti beállítások módosítása